A szerelem h�rom k�l�nb�z� �rz�sb�l tev�dik �ssze: r�sze a nemi v�gy, a l�ngol�, romantikus �rzelmek �s a szeretett szem�lyhez val� kiegyens�lyozott k�t�d�s - �ll�tja Dr. Helen Fischer, a Rutgers Egyetem antropol�gusa, aki t�bb mint harminck�t �ve kutatja ezt a t�m�t. Az agyban h�rom k�l�nb�z� idegi h�l�zat k�thet� ezekhez az �rz�sekhez, amelyek m�k�d�s�kt�l f�gg�en a h�rom �rzelem b�rmilyen kombin�ci�j�t k�pesek l�trehozni. Beleszerethet�nk valakibe, miel�tt lefek�dt�nk volna vele, esetleg el�bb csak er�sen k�t�d�nk valakihez, k�s�bb pedig beleszeret�nk, de az is lehet, hogy el�bb l�tes�t�nk valakivel szexu�lis kapcsolatot, majd szerelmesek lesz�nk, v�g�l pedig stabil k�t�d�s alakul ki k�z�tt�nk. 

Szexu�lis vonzalmat sokmindenki ir�nt �rezhet�nk, akik azonban romantikus �rzelmeket t�pl�lnak valaki ir�nt, azok figyelme �ltal�ban egyetlen szem�lyre sz�k�l le, �s nemcsak hogy k�v�nj�k a m�sikat, de sokszor m�r-m�r megsz�llottan v�gynak r�. Ha pedig m�gsem siker�l megh�d�taniuk sz�v�k v�lasztottj�t, az �rz�s gyakran csak fokoz�dik: az agyban ilyenkor megn� a dopamin nev� idegi inger�let-�tviv� anyag szintje, ami a jutalom�rzet kialak�t�s�ban j�tszik kulcsszerepet.

A romantikus szerelem Fischer szerint er�sebb, mint a szexu�lis v�gy: a kutat�n� �gy v�li, hogy nem is annyira �rzelemr�l van sz�, hanem ink�bb k�sztet�sr�l (a k�sztet�s - angol sz�val drive - a pszichol�gusok defin�ci�ja szerint a motiv�ci�ink bels� oka, ami f�ggetlen a rajtunk k�v�l t�rt�n� esem�nyekt�l). A harmadik idegi h�l�zat a k�t�d�s, a nyugalom �s a biztons�g �rzet�nek kialak�t�s��rt felel�s. Ezek az �rz�sek a vazopresszin �s az oxitocin nev� hormonok termel�d�s�vel f�ggnek �ssze: feltehet�en ugyanez a k�t hormon v�ltja ki a b�kess�g �s az �sszetartoz�s �rz�s�t is, amelyet szeretkez�s ut�n �reznek a p�rok, de az oxitocin szintje annak hat�s�ra is megn�, ha k�zefogva s�t�lunk p�runkkal, vagy csak m�lyen a szem�be n�z�nk.

A SZERELEM EG�SZS�GESEBB� TESZ

A szerelem j�t tehet az eg�szs�g�nknek: ha h�zasok vagyunk, vagy ak�r csak egy�tt �l�nk valakivel, hossz� t�von kev�sb� val�sz�n�, hogy depresszi�sak lesz�nk, �s nagyobb es�llyel �l�nk majd hosszabb ideig, mint azok, akik egyed�l, t�rs n�lk�l �lnek. Ahhoz azonban, hogy a p�rkapcsolat eg�szs�g�nkre gyakorolt pozit�v hat�sai val�ban �rv�nyes�ljenek, arra is sz�ks�g van, hogy a sz�munkra legide�lisabb partnerrel �lj�nk egy�tt - teszi hozz� Dr. Raj Persaud, aki nemr�g a cs�b�t�s l�lektani h�tter�r�l jelentetett meg k�nyvet. A Texas Egyetem kutat�i szerint ha boldogtalan a h�zass�gunk, nagyj�b�l 30%-kal n� az es�lye, hogy s�lyos depresszi�ba es�nk, azok a n�k pedig, akik elv�ltak, 60%-kal nagyobb val�sz�n�s�ggel lesznek k�s�bb sz�vbetegek, azokkal az asszonyokkal �sszehasonl�tva, akik boldog h�zass�gban �lnek f�rj�kkel. 

A SZERELEM VAK

A kutat�k kor�bban felfedezt�k, hogy az agy egyes r�szei inkakt�vv� v�lnak, ha igaz�n szerelmesek vagyunk: ez igaz p�ld�ul azokra az agyter�letekre, amelyek m�k�d�se a negat�v �rzelmekkel, a tervez�ssel, viszonyaink kritikus meg�t�l�s�vel �s az emberek megb�zhat�s�g�nak megbecsl�s�vel �llnak kapcsolatban. Ez az �llapot egy, de ak�r k�t �s f�l �vig is fenn�llhat, vagyis ez id� alatt hajlamosak vagyunk rosszul �t�lkezni, �s figyelmen k�v�l hagyni p�runk hib�it. Ez egyfajta �rz�kcsal�d�s, amely azonban a fajfenntart�s szempontj�b�l alapvet� funkci�val b�r a kutat�k szerint, ha ugyanis egyb�l �szrevenn�nk partner�nk hib�it, kev�sb� lenn�nk hajlamosak a hossz�t�v� kapcsolatok kialak�t�s�ra, amelyb�l v�g�l gyermekeink sz�letnek."Nem v�letlen, hogy a romantikus szerelem nem tarthat igaz�n sok�ig, hiszen ez az anyagcsere szempontj�b�l nagy megterhel�st jelent a szervezet sz�m�ra. Nem volna optim�lis, ha p�ld�ul h�sz �vet t�lten�nk el ebben az �llapotban, hiszen el�fordulhat, hogy �rzelmeink intenzit�sa miatt egy darabig nem esz�nk �s nem is alszunk rendesen, nem tudunk megfelel�en koncentr�lni a teend�inkre, hangulatunk pedig sz�ls�s�gesen ingadozik" - mondja Fischer. A probl�m�k �ltal�ban akkor kezd�dnek, ha a "r�zsasz�n felh�" kezd szertefoszlani, �s megl�tjuk, milyen is a p�runk val�j�ban, akit addig szinte csak el�ny�s tulajdons�gokkal ruh�ztunk fel. A kutat�n� szerint emiatt tan�csos addig v�rni a h�zass�ggal, am�g agyunk "norm�lis" m�k�d�se helyre�ll - �gy j�val megfontoltabb d�nt�st hozhatunk, �s mivel addigra m�r kialakul a stabil k�t�d�s, k�pesek lesz�nk elfogadni p�runk rossz tulajdons�gait is. 

MI T�RT�NIK AZOKKAL AKIK V�GLEK EGYED�L MARADNAK?

A Helsinki Egyetemen v�gzett nagyszab�s� vizsg�latsorozat eredm�nyei szerint a f�rfiak hal�loz�si r�t�i a n�k�hez k�pest csaknem h�romszoros�ra n�nek a h�zast�rs hal�la ut�n. Mindk�t nem eset�ben igaz viszont, hogy az elhal�loz�s es�lye a t�rs elveszt�s�t k�vet� els� h�ten a legmagasabb, a k�vetkez� hat h�napban pedig lassan, de fokozatosan cs�kken. A tanulm�ny szerint k�l�n�sen azoknak a hal�leseteknek a sz�ma kiugr�an magas, amikor valaki a sz�v k�r�li art�ri�k elz�r�d�sa k�vetkezt�ben veszti �let�t partnere hal�l�t k�vet�en. "�gy t�nik, hogy - a v�l�ssal ellent�tben - a h�zast�rs elveszt�se a f�rfiakat viseli meg jobban, �s sokszor val�ban megszakad a sz�v�k. Az eg�sz �letre sz�l� t�rs elveszt�se akkora lelki terhet jelenthet, ami k�zvetlen hat�st gyakorol a fizikai eg�szs�gre, k�l�n�sen a kering�si rendszerre. A n�k t�l�l�si strat�gi�i ebben az esetben jobbnak bizonyulhatnak a f�rfiak�n�l: mivel sokkal ink�bb hajlamosak r�, hogy m�sokkal is megossz�k �rzelmeiket, k�nnyebben megb�rk�znak t�rsuk hal�l�val - a f�rfiak ezzel szemben gyakran magukban tartj�k �rzelmeiket, �s m�sok jelenl�t�ben nem sz�vesen mutatj�k ki szorong�saikat" - mondja Persaud.

HA A SZERELEM sz� SZERINT F�J..

Helen Fischer �s koll�g�i kor�bban tizenh�t olyan jelentkez�t vizsg�ltak m�gneses rezonanci�s agyi k�palkot� elj�r�ssal (MRI), akik �ppen boldognak �s szerelmesnek �rezt�k magukat, �s tizen�t olyan szem�lyt, akikkel szerelm�k nemr�g szak�tott, �s a csoport �tlag�t v�ve 63 napja volt szerelmi b�natuk. A kutat�k a m�sodik csoport tagjain�l fokozott aktivit�st m�rtek az agy nucleus accumbens-nek nevezett ter�let�n, ahol nagysz�m� dopaminreceptor tal�lhat�. "Ez alapj�n �gy t�nik, hogy ha elhagynak minket, akkor eleinte csak m�g jobban fell�ngolunk majd volt partner�nk ir�nt. A m�r�sek ki�rt�kel�se ut�n sokkal �rthet�bb� v�lt a sz�momra, hogy mit�l lesz�nk annyira let�rtek, ha elhagynak benn�nket akkor, amikor m�g szerelmesek vagyunk" - mondta a kutat�n�. 

AM�G A HAL�L ELNEM V�LASZT

V�g�l n�h�ny �rdekess�g, a k�zelm�lt szerelemmel kapcsolatos kutat�si eredm�nyeib�l:

- a Journal of Sex Research c. foly�iratban megjelent tanulm�ny szerint a vonz� k�lsej� emberek sokkal hajlamosabbak a fl�rt�kre, m�g akkor is, ha van partner�k.

- a t�m�ban v�gzett felm�r�sek eredm�nyei szerint minden negyedik h�zass�g csak az�rt nem bomlik fel, mert a partnerek nem tal�lnak jobb alternat�v�t. A leggyakoribb indok: "Maradjunk egy�tt, a gyerekek miatt".

- a n�k �ltal�ban t�rsadalmi rangjuk �s intelligenci�juk alapj�n �t�lik meg a f�rfiakat, m�g a f�rfiak ink�bb a vonz� k�ls�t r�szes�tik el�nyben, ha partnert v�lasztanak.

- el�seg�theti a tart�s �s sikeres p�rkapcsolat fenntart�s�t, ha minden negat�v �ll�t�s mell�, amellyel partner�nket illetj�k, legal�bb �t pozit�vumot is megfogalmazunk. 

- amikor a kutat�k 32 "�r�lten" szerelmes ember agy�t vizsg�lt�k MRI-vel, azt tal�lt�k, hogy ha a r�sztvev�knek a szerelm�ket �br�zol� fot�kat mutatnak, akkor ugyanaz az agyter�let aktiv�l�dik, ami a kokainm�mor sor�n is.

- a legy�zhetetlen akad�lyok seg�thetnek fenntartani a l�ngol�st: ha �ppen a mellett�nk lak�ba szeretn�nk bele - aki boldog h�zass�gban �l - akkor ak�r �vtizedekig is szenvedhet�nk emiatt.

- egy friss h�zasp�r vit�j�nak els� h�rom perc�b�l m�r k�vetkeztetni lehet r�, hogy elv�lnak-e hat �ven bel�l. Akik a vit�s helyzetekben gyakran haszn�lj�k "a te mindig..." �s a "te soha..." kifejez�seket, nagyobb val�sz�n�s�ggel v�lnak el k�s�bb.

- egy harminch�t k�z�pkor� f�rfit vizsg�l� tanulm�ny szerint az alacsonyabb tesztoszteronszinttel rendelkez� f�rfiak el�gedettebbek voltak a h�zass�gukkal, �s kamaszkor� gyermekeikkel is jobb viszonyt tudtak fenntartani. 

- annak ellen�re, hogy a h�zass�g az egyik leggyakoribb konfliktusforr�s az �letben, egyben a boldogs�g leggyakoribb forr�sa is: a kutat�sok eredm�nyei alapj�n elmondhat�, hogy a h�zas emberek �ltal�ban sokkal boldogabb �letet �lnek, mint az egyed�l�ll�k.

K�sz�lt a The Independent cikke nyom�n